Albérleti díj koronavírus idején, avagy a veszélyhelyzet a bérlőket, így a bérbeadókat sem kíméli. Mennyivel lehet kevesebb a bérleti díj, és egyáltalán miért enyhíthetné a tulajdonos a szerződésbe foglalt díjat? A lakásárak alakulásáról szóló írás után itt gondolkodok a bérleti díjakkal kapcsolatban.

Az albérleti szerződés tartalma

A bérleti szerződés a felek együttes megállapodásának részleteit tartalmazza, egyebek mellett a bérleti díj összegét, a jogviszony időtartamát, határozott esetben lejárati dátumát. Rögzíti az óvadék mértékét, a díjfizetés módját és határidejét, a szerződés felmondásának kölcsönös lehetőségeit. Mivel tehát a szerződés jellemzően általános feltételekről szól, minden eshetőség nincs írásba foglalva. A megállapodáshoz képest nem tartalmaz alacsonyabb bérleti díjat sem. A felek együttműködést vállalnak, így a felmerülő problémák egymás felé való jelzésére is felkészülnek. Vannak viszonylag gyakran előforduló problémás esetek, de az albérlet a vírushelyzetben nincs külön szabályozva, az bizonyos. Egy minden területet érintő krízis kezelését – véleményem szerint – együtt, közösen oldhatják meg a felek, mintha a szerződést félretennék.Amíg a bérbeadó biztosítja a helyiség használhatóságát, bérbeadói kötelezettségének eleget tesz. Ha a bérlő úgy dönt, nem használja az irodát, úgy vélem, hogy kijárási tilalom kihirdetése nélkül, a saját döntése értelmében nem használja az irodát.

A bérleti díj összege koronavírus idején

Legyen az lakóingatlanra vagy irodára szóló bérleti szerződés, az aláírása előtt a felek nem tudnak mindenféle szituációra felkészülni. A bérbeadó a fizetési nehézségek esetére óvadékkal próbálja magát bebiztosítani. A kaució összege – ha minden rendben megy – jellemzően csak a bérleti időszak lejárta előtt kerül újra szóba az aláírók között.A bérleti díj koronavírus idején nincs a szerződésben. A koronavírus okozta veszélyhelyzet tipikus példája lehet a “vis maior” esetének, amely szituáció hatásaira és következményeire egyik fél sem lehet felkészült. Nehéz is felkészülni a bérlő esetleges fizetésképtelenségére, ami mindkét oldal számára a lehető legkellemetlenebb eset. A bérleti díj csökkentése általában nem is szerepel a szerződésben, így a bérlő arra hivatkozni sem tud.

Hogy lesz az albérlet a vírushelyzetben

Továbbra is fenntartom korábbi véleményemet, hogy mennyire fontos a megállapodás mikéntje vevő és eladó, illetve bérlő és bérbeadó között. Ha a megállapodást megelőző tárgyalás közben a felek kölcsönösen figyelembe vették egymás legfontosabb elvárásait, annak a későbbi együttműködésben hasznát fogják látni. Hogyan? Amikor probléma adódik, akár azonnal, kölcsönösen felveszik egymással a kapcsolatot. Egyikőjük sem csinál büszkeségi kérdést a helyzetből, nem vár a másikra. Egyeztetnek a lehetőségekről és közösen törekednek megoldást találni, hogy az albérleti díj koronavírus idején is megfeleljen a feleknek.

Miért jó a csökkentett bérleti díj?

A magam részéről úgy érzem, hogy a kialakult veszélyhelyzetben egymásra vagyunk utalva az együttműködéseinkben is. Ha a felek hosszabb távon tudnak tervezni, valamilyen kompromisszumot kötnek, ahogy például néhány önkormányzat is teszi bérlőivel szemben. Mivel nem tudhatjuk a járvány végének idejét, tanácsom szerint a kenyértörés a rosszabbik lehetőség. Ha a bérbeadó nem megy bele az alacsonyabb bérleti díjba, egyfelől könnyen bérlő nélkül maradhat. Nem mellékes módon a kauciót is vissza kell fizetnie, ami másik területen kellhet neki. Ebben az időszakban pedig megmondhatatlan, hogy mikor lesz lehetősége új bérleti szerződést kötni.

Az sem biztos, hogy a bérlőnek jobb a szerződés felmondása. Hol talál manapság mindenben megfelelő bérleményt? Ki lesz az a bérbeadó, aki most szerződést köt egy bizonytalan, új bérlő miatt? Szóval miért is ne csökkenhetne a bérleti díj koronavírus idején a régi bérlővel, ha az a másik fél számára is megoldható? Hogy ez milyen mértékű lehet, arról végképp együtt célszerű tárgyalni. Ha a bérbeadó jóváhagyja a szokásos díj 50%-át, azzal komoly gesztus is tesz, és segít is a bérlő helyzetén.