Hogy foglaló vagy előleg, a legkevésbé sem mindegy.

A foglaló ugyanis elveszhet, az előleg pedig visszajár. Amíg az előbbi tétre megy, míg az utóbbi csak bemondás. Mikor melyiket használjuk? Hogy foglaló vagy előleg, amit a vevő először fizet, az az ügylethez tartozó kockázaton múlik. Ilyen kockázat lehet például egy banki hitel-bírálat, vagy egy esetlegesen elhúzódó hatósági eljárás. Kockázat nélkül azonban a probléma fel sem merül.

Mindenki tudja, hogy foglaló vagy előleg?

Minden esetben úgy szoktunk leülni szerződést kötni, hogy előre tisztázzuk az első vételár részlet jogcímét. Amennyiben szerződők úgy állapodnak meg, akkor az adásvételi szerződés szövegében is mindig szerepel az alábbi mondat:

„Felek kijelentik, hogy a foglaló jogi természetével tisztában vannak.”

Az okiratszerkesztő ügyvéd részletesen is ismerteti, hogy a foglalót a vevő elveszítheti, avagy az eladó duplán fizeti vissza. Mivel a foglaló intézménye a legelőször átadásra került összegre vonatkozik, lényegében a vételi szándék komolyságát is mondhatnánk foglaló definíciójaként. Ha ugyanis egy vásárló előleget szeretne átadni, következmény nélkül vissza is kérheti azt, bármikor visszaléphet az adásvételtől.

Mikor kérjen az eladó foglalót?

Mindig foglalót kérjen az eladó! Már eladóként is egyrészt bizalmat ad a vevőnek, mert végleges szerződés esetén a vevő széljegyen bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapján. Előleg esetén azt a – jóval nagyobb – kockázatot kell vállalnia, hogy a lakása forgalomképtelenné válik a végleges szerződés aláírásával. Ha következő lépésben vásárolni is tervez, foglalóval a kezében tud ő is vásárolni.Ha végképp mondanom kellene ellenpéldát, az előszerződés esete lehet ilyen. Ha nincs más választása az eladónak, mert a vevő csak előleget hajlandó adni, vagy ne kössön szerződést az eladó, vagy csak előszerződést írjon alá.Ha a vevő banki hitelből vásárol, akkor igazán izgalmas a foglaló vagy előleg kérdése. A fenti előszerződéses tippp ugyanis nem megfelelő, hiszen a pénzintézet csak végleges adásvételi szerződést fogad el, anélkül sem nem bírál, végképp bem folyósít. Ha azonban a vevő előzetes hitelbírálattal a kezében szerződik, kockázat nélkül , teljes nyugalommal fizethet és szokott foglalót adni.

A vevő és az előleg

Ha a vásárló biztos a saját dolgában, nyugodtan adhat foglalót. Ha valami miatt az eladóban kételkedik, vagy az eladó oldalán merül fel mindkét fél által ismert bizonytalanság, az az eset indokolhatja az előleget. Más szituációban, hogy foglaló vagy előleg, tapasztalatom szerint nem szokott gondot okozni.

A foglaló vagy előleg mértéke

A leggyakrabb esetben 10% mértékű szokott lenni az első vételár részlet. Ettől – mindig az ügyvéd javaslatára – akkor szoktak eltérni a szerződő felek, ha az ingatlan birtokba adás időpontja jelentősen eltér a vételár teljes kifizetésétől. Ilyen esetre példa, ha a teljes összeg kifizetéséhez képest több hónappal későbbi a kulcsok átvétele. Erre az esetre érdemes a vevőnek magasabb mértékű foglalót fizetnie. Ha ugyanis az eladó mégsem teljesítene időben, a vevő nagyobb összeget kérhet duplán vissza, nagyobb tehát az eladó kockázata is. De fordított esetben is hasonlóan érdemes eljárni. Ha sokkal előbb adja át az eladó kulcsokat, mint a teljes kifizetés, szintén jókora foglalót tanácsos elszámolni.

Összegezve

A legjobb tanács, ha jó előre átbeszélik a felek a vételár pontos kifizetését, hogy mikor milyen jogcímen számolnak el. Ha ez tárgyalás minden részletet érint, ismerni fogják a felek egymás helyzetét. Amennyiben alapos módon végigmennek előre a teljes folyamaton, nem kerül szóba a foglaló vagy előleg kérdése sem.