Régen várja Szeged sportszerető lakossága, hogy végre fedett uszoda épüljön. Talán a férfi vízilabdacsapat várhatja jobban, amely a közelmúltban zsinórban 3 magyar kupa győzelmet szerzett. Nem is beszélve folyamatosan fejlődő női csapatról.

Talmácsi István

Az idei év során érkező különbőző sajtóhírek után idén ősszel konkrét lépések is történtek. Az önkormányzat országos pályázatot hirdetett az épület tervezésére, amelyre öszesen 21 munkát be is nyújtottak. A győztes pályamű kihirdetésre került, amely a budapesti TSPC és Dpi design mérnöki iroda munkáját dícséri.

Egy kiállítás keretein belül a győztes mellett a többi pályázat is megismerhető volt, amely írásom ötletét is adta. Kitűnő alkalmat nyújtott egy az eljárásban nem résztvevő, objektív szakember véleményét kérni, de a városi építészet tapasztalt ismerőjével való beszélgetésre. Talmácsi István immár 20 éves tervező építési múlttal a háta mögött „évtizede” Mórahalom főépítészi tisztségét látja el.

Legfőképpen azzal a céllal kerestem fel, hogy a kívülállók is némi betekintést nyerhessenek egy ilyen funkcionalitású építmény tervezési módszertanába. Egyúttal néhány szakmai ismeretet is szerezhetünk a bírálat szempontjairól.

Az uszoda a szakértő szemüvegén keresztül

Vendégem először a pályázati kiírás alaposságára hívta fel a figyelmet, hogy a szegedi uszoda mennyire “összetett funkciójú épület” lesz. Egyszerre kell megfelelnie többféle nemzetközi sportrendezvény lebonyolítási előírásának, oktatási céloknak, valamint lakossági felhasználásnak. Emellett természetesen illenie kell a már kialakult városi környezetébe, figyelembe véve a helyszín sajátosságait, valamint hogy gazdaságosan legyen üzemeltethető is. A kiírás a pályázók egybehangzó véleménye szerint annyira teljes volt, hogy nem hagyott nyitott kérdéseket.Laikus fejjel azt gondolhatnánk, hogy a rengeteg feltétel egyazon irányba vezethetné a tervezőket; a szakértő azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire sokféle lehetőség nyílik a feltételek egyszerre történő teljesítésére.Az elsődleges tervezési szempontok között a különböző építészeti karaktereket emelte ki. Egyfelől az épület külső karakterét. Könnyű belátni, hogy a következő legalább 100 évben rengeteg ember fogja használni az uszodát. Azt se feledjük, hogy hány ember fogja csupán csak látni nap mint nap. Részévé válik Felsővárosnak, általa a környék is át fog alakulni. Másfelől az uszoda látogatóinak belső térérzetének fontosságát jelezte, amikor megérkezik a látogató, és azonnal a hatása alá kerül az épületnek. Példaként a szegedi egyetemi könyvtár Ady téri épületét említette. A bejárattól kezdődően nagy belmagasságú terek jellemzők, köszönhetően a hatalmas átriumnak és olvasótermeknek.

Mint elmodta, a megvalósult pályamunkák egyszerre több hasonlóságot és különbségeket is mutatnak. Valamennyi tervező egy épülettömbben gondolkozott, de a medencecsarnokot eltérő módon tagolták. A medencéket egymáshoz képest másképp rendezték, ezáltal az épület alakját is, homlokzatát is másképpen formálták. Az épület külső megjelenésében számos anyaghasználati megoldással találkoztunk, amelyek igen eltérő hangulatot kölcsönöztek a majdani uszoda homlokzatának.

Az uszoda szegedi tervezői

Szegediként a pályázók körét tekintve igen büszkék lehetünk. Pályaművet nyújtott be a számos szegedi középület, köztér és műemlék tervezőjeként ismert Tér és Forma Kft., a több társasház tervezőjeként ismert Török Csongor is, aki Hajós Tiborral közösen pályázott, Fontos Rómeó, a Rantal-BÉ Kft., valamint Szirák Margit is. Ugyan nem helyi, de szintén szegedi vonatkozású az egyetemi könyvtár megvalósult terveit készítő pályázó, a Szántó és Mikó Építészek Kft.

Uszoda a javából

A főépítész messzemenőkig osztotta a bírálók döntését a nyertesre nézve. Az épületet egy “mindenhol elhelyezhető, tökéletesen környezetébe komponált” tömegként jellemezte, amelyre a leginkább illik az időtálló jelző is. A multifunkcionalitást egy síkbeli ábra is szemléltette. Kissé számomra életszerűtlen módon, az uszoda használóinak (több gyerekcsoport, versenyzők, bírók, közönség) együttes jelenlétére, de egymással tökéletesen megférő használhatóságra utalt.

A pályázati nyertes koncepciójához nagyban hozzájárulhattak korábbi, szintén győztes győri terveik, amelyek szintén több sportág lebonyolításához tervezett sportkomplexumhoz készültek. A 2017. évi Olimpiai Fesztivál-helyszín egy kialakult városi környezetben felépülő, a számos sportág egyedi igényeihez is alkalmazkodik. Gazdaságossági szempontokat is szem előtt tartó, nemzetközi sportesemények követelményeinek is megfelelő épület lesz.

Nagyszerű élmény volt egy szakmabeli személlyel végignézni a tárlatot, és ezzel valóban szakmai szemüveggel próbálva vizsgálni az új uszoda terveit. Bízom benne, hogy többen fogjuk tudni ezáltal kicsit másképp szemlélni az épület elemeit. Látva a belső elrendezését és kissé értve az építészek elveit érzékelni fogjuk az intézmény újszerűségét. 

Ezúton is köszönöm Talmácsi Istvánnak a segitségét!

Igyekszem követni az építkezés lépéseit is, itt volt látható a ‘2019. tavaszi állapot, ez pedig a 2020. év elején készült beszámoló.