Magánszemély vagy ingatlanos?

Magánszemély vagy ingatlanos hirdetését keresik szívesebben a vásárlók? Ha több infót kapnak a közvetítők által, nem csoda, ha velük jobbak a tapasztalatok. Kézenfekvőnek mondható a jelenség, hiszen az ingatlanosok valóban több lakást eladtak és kiadtak egy tulajdonoshoz képest.

Magánszemély vagy közvetítő a jártasabb?

Egy ingatlanközvetítő kétségtelenül többféle problémával és igénnyel találkozott, többféle feladatra kellett megoldást keresnie és alkalmaznia. Egy tulajdonoshoz képest több hivatalban kellett eljárnia, illetve gyakrabban találkozik akár banki gyakorlattal is. Nyitott fülekkel járva sokat tanult azoktól az ügyvédektől is, akik okirat-szerkesztőként segítették a munkája közben.

A gyakorlatban mindez előre beszerzett nyilvántartási adatokban, mint egy társasházi alapító okirat, illetve leinformált tulajdoni lapban jelenhetnek meg. Több gyakorlata révén előbb ítéli meg a közvetítő, hogy milyen pénzintézeti ajánlatra, milyen állami támogatás igénybe lehet az ingatlan alkalmas. Az egyik legkellemetlenebb szituáció, ha a több hétig tartó banki döntéshozás folyamán derül ki, hogy nem CSOK-képes az eladó ingatlan, noha már végleges adásvételi szerződést is aláírtak a felek a hiteligénylés érdekében. Tapasztalt közvetítő előre tudta volna, hogy nem is érdemes kezet fogniuk, hogy ne töltsenek felesleges időt várakozással.

Szintén releváns az eladók számára a kezelhető fizetési ütemezés előzetes áttekintése. Nem érdemes akkor elkezdeni a lehetséges forgatókönyvek miatt gondolkozni, netán azt újragondolni, amikor már éles a helyzet. Ha a vevőtől türelmet is kérnek, könnyen lehet, hogy hiába vár a vevőjelölt.

Talán nem is gondolnánk, de az ár esetében is találkoztam kellemetlen félreértéssel. A családtagok eltérő árat mondtak a vevőnek, akik persze nem értették a helyzetet, és jogosan merült fel kétségük az eladás körülményei miatt.

Magánszemély bérbeadó szerepében

Különösen érvényes a téma albérlet-hirdetések esetében, amikor a bérleményt kereső tulajdonosi hirdetéssel találkozik. Ebben a műfajban hallottam a legkülönbözőbb rémtörténeteket. Természetesen senki nem úgy született, hogy rutinnal rendelkezne bérbeadóként bérlővel való együttműködést megelőzően. Ideálisabb estben vagy magától jön bele a tulaj a bérlemény az albérlő számára is kényelmes működtetésébe, vagy tanácsot kér előre nála tapasztaltabbtól. Kevésbé ideális, ha nem jön bele, és tanácsot sem kér, hanem lehetetlen igényeket támaszt az albérlővel szemben, váratlanul beállít a lakásba. Méginkább szerencsétlen, ha nem teljesíti az ígéreteit, nem pontos a rezsi-elszámolása, nem követi nyomon az albérlet ügyes-bajos dolgait.

Nem egyedül találtam ki a fenti tüneteket, valamennyit bérlő szájából hallottam. Hiába válaszoltam, hogy jó eséllyel elkerülhetőek lehetnének az említett problémák, ha már nyakig benne van a szerencsétlen helyzetben. Nem marad más választás, hogy a lehető leghamarabban elhagyni a lakást, akár veszteség árán is.

Nagy segítség a tulajdonosoknak, ha elég nyitottak és engedik magukat előre felkészíteni. Sok félreértés elkerülhető, avagy lényeges probléma még akkor megoldható, mielőtt döntési helyzetbe kerülne. A legjobb lehet úgy eljárni, hogy akár a kiadó vagy eladó ingatlan piacra kerülésével egyidőben megkezdődnek a megoldandó gondok elhárítása. Jó példa egy hiteles vízóra nélküli kiadó lakásban a Szegedi Vízmű előírásai szerinti tervezési munkálatok megkezdése, a közös képviselő megkeresése egy valós közös költség kalkuláció érdekében. Rövid távban a bérlő sem dobja a Tiszába a pénzét, ha egyáltalán kifizeti, hosszú távon a tulajdonos érdeke is ezt kívánja.

Arra bíztatom tehát a tulajdonosokat, hogy bátran kérjenek tanácsot és segítséget, a keresőknek pedig a közvetítői információkat ajánlom.