Mennyi az ingatlanközvetítés díja, miért cserébe fizet egy megbízó? Mi az oka annak, hogy ennyibe kerül az ingatlanos segítsége? A piaci szereplők között mivel lehet különbözni a versenytársak között? A hazai ingatlanpiacon is egyre terjedő digitalizáció mennyiben érintheti az ingatlanközvetítés területét, új időszak köszönthet-e erre a szolgáltatási területre is?
Aki közvetítő segítségét veszi igénybe, lehetőleg teljes egészében bízza rá a feladatot a megbízottra. Az a tanácsom, hogy vegye igénybe mindenféle segítségét! Szaladgáljon ő a lakásba a megtekintők miatt, bízza rá a közös képviselővel szükséges egyeztetést, intézze ő a kötelező energetikai tanúsítványt, készítse csak ő elő a birtokba adási papírokat! Készüljön nyugodtan úgy a tulajdonos, hogy bármilyen elintézendő feladat merülne fel, mindig a megbízottja menjen őt helyettesíteni, teljes körű megbízást adjon. Amikor egy megbízott ilyen bizalom mellett képviselheti az ügyfelét, akkor válhat a leginkább látványossá a segítsége. Ez az helyzet, amikor a megbízó is áldásként éli meg, hogy teljes mértékben leveszi valaki a válláról a számára nyűgöt jelentő feladatokat. Azt lehet tehát mondani, hogy az igazi segítség ellenértéke jelenti az ingatlanközvetítés díját, amennyiben valóban teljes körűen teljesíti is azt.
Nem feltétlenül érdekli ez az ügyfeleket, de mégis érdemes valamit előre tisztázni. Azt várjuk az ingatlanostól, hogy folyamatosan szolgáltasson, dolgozzon munkaidő után is helyettünk.
Hasonlítható kicsit az otthoni áramszolgáltatásra: ha nem kapcsolom fel a villanyt, akkor is biztos akarok lenni benne, hogy világos lesz ha ahhoz volna kedvem.
Keresés közben sok érdeklődő felhív egy ingatlanost telefonon, mert valamit meg szeretne tudni. Az ingatlanos pedig segít folyamatosan jelen van a piacon, információt ad, noha közvetlen haszna nem minden esetben származik belőle. Nem ilyen a villanykapcsoló, hiszen fény esetén azonnal mozdul a villanyóra, rögtön pénzbe kerül a szolgáltatás.Hogy mennyibe kerül az ingatlanközvetítés, arra a szolgáltatás sikerdíjas jellege is rávilágít. Egy lakáskereső számára teljesen természetes, hogy igény esetén elmegy megnézni egy lakást. Egy-egy lakás esetében akár több tucat hasonló érdeklődő is érkezhet, mindenki számára ugyanúgy lehetséges a személyes érdeklődés. Anyagi elszámolás azonban csak megállapodás, szerződéskötés után történik, addig szinte ingyen dolgozik a közvetítő.
Az ingatlanos jutalékának mértékéhez érve – véleményes szerint – onnan érdemes kezdeni róla beszélni, hogy milyen cég és hol nyújtja a segítséget. Az közvetítők a piac mérete miatt Budapesten dolgoznak a legnagyobb számban, illetve itt összpontosulnak a hálózati struktúrában dolgozó cégek is Mivel Pesten fekszik a legtöbb lakóingatlan, érthető a szolgáltatók helyezkedése is. Közülük a nagyobb cégek komoly infrastruktúrát, on-line és off-line működő, összetett rendszert működtetnek, hogy a lehető leghatékonyabban kezelhessék a város különböző helyén felmerülő igényeket. A kerületek közötti információáramlással a cég irodái olyan hálózati hatással tudnak együtt dolgozni, hogy majdnem minden igényre megoldással tudnak szolgálni. Ezért a minőségért cserébe az ingatlanközvetítés díja nettó 5-6% körül változhat, ilyen ár mellett működnek a piacon.
Vidéki partnerirodáik szintén az imént említett ügyviteli rendszert használják, emellett azok is teljesítik a fővárosi mintájú arculati és egyéb követelményeket. Pusztán a működési költségeik miatt vidéken is nettó 4-5% jutalékot kérnek. Esetükben mindig nettó, azaz a mindenkori ÁFA nélkül beszélünk, hiszen ezek a cégek – méretükből, létszámukból adódóan – évente akkora árbevétel mellett működnek, hogy a forgalmi adót mindig fel kell számítaniuk.
A kisebb létszámú ingatlanos cégek egyrészt tudnak olcsóbban dolgozni, másrészt a jutalék mértékében (is) szívesen versenyeznek a nagyokkal. Ha eszközrendszerük a legtöbb esetben el is marad a hálózatok által használtakkal, tudásukban, felkészültségükben egyáltalán nem maradnak alul. Hogy a szolgáltatásuk minőségét is szinten tarthassák, a nagyokéhoz mérik a jutalékuk mértékét. Nekik kisebb éves bevételük van, ha nem kerülnek ÁFA-körbe, nem kell ÁFÁ-t is hozzáadni a jutalékuk összegéhez. Így jöhet ki az (egyben nettó és bruttó) 3% körüli megbízási díj.
Valóban vannak a piacon 1-1,5% jutalékot ajánló ingatlanközvetítő cégek a piacon, akik bizonyára nem Budapesten dolgoznak. Vidéken kétségtelenül olcsóbban lehet irodát bérelni, valamint olcsóbban lehet hirdetni, a városban közlekedni, parkolni is egyszerűbb. Összességében a teljes működés megoldható minimális költségek mellett, még iroda nélkül működő cégek is ismertek. Az én tapasztalatom szerint ezek a közvetítők jellemzően nem rendelkeznek a hálózatban működő cégek eszközeinek, működésének ismeretével. A kollégák hozzáállása természetesen sokféle eszközt pótolhat, sok éves helyi tapasztalatuk mindenképpen előnyükre szolgál.
Összességében azt érdemes látni, hogy az ingatlanközvetítés díja egy nem valamekkora összegű bekerülés és valahány százaléknyi profit összeadásából jön ki, hanem inkább a szereplők piaci magatartásából, másoktól való megkülönböztetésüket tükrözi. Az ügyfelek többféle szempont kalapján választanak maguknak közvetítő partnert, de jellemzően az ár nem az elsődleges szempont szokott lenni.
Lakáskiadás ingatlanossal hogyan éri meg, miért lehet jobb ingatlanközvetítőre bízni az ingatlanod bérbeadását. Kinek való, ki fogadjon közvetítőt a lakása kiadásához segítségül? Dönts a pontos adatok alapján, hogy megéri-e!
Minden ügyfél megkérdezi, hogy mennyi az ingatlanközvetítői díj, mennyi pontosan az ingatlanos jutaléka. Körbejárom a jutalék szerepét, hogy ki is fizeti, kinek a költsége.
