Mikor nem kell fizetni az ingatlanosnak, milyen esetben fordulhat az elő, hogy nem jár az ingatlanközvetítő felé jutalék? A korábbi bejegyzésben arról írtam, hogy mikor kell, hogy egy ügylet melyik pillanatában szokás fizetni. A mostani írásban az ügyfél számára talán kellemesebb helyzetet járom körül. Van olyan eset, hogy igénybe veszem a szolgáltatását, mégsem kell fizetni?

Miért téma, hogy mikor nem kell fizetni

Írásommal távolról se az a célom, hogy az ügyfeleknek megtanítsam a közvetítő felé való díjfizetés kikerülését. Sokkal inkább azt körbejárni, hogy mennyi mindenre ki kell terjednie egy korrekt közvetítő figyelmének egy hatékony szolgáltatással egyidőben. Ha lelkiismeretesen és korrekt módon dolgozik, egyértelmű, hogy mikor kell és mikor nem kell fizetni az ingatlanosnak.

Mit tartalmaz a megbízási szerződés?

Időbeni érvényesség

Mind eladási, mind bérbeadási megbízás esetén a megbízási szerződés a perdöntő. Egyrészt a megbízás érvényességi idejét érdemes nézni, másrészt az ügyfél közvetítésének módját. Határozott idejű megbízási szerződés esetén egyértelmű, hogy a lejárati dátum a közvetítés idejéhez képest mikori. Ha tehát még nem ért véget a megállapodás ideje, könnyebb helyzetben lehetünk. Én éppen ezért preferálom a határozott idejű kontraktust, mert konkrét határidőhöz vagyok kötve, időre kell teljesítenem. Ha azonban már lejárt, meg kell nézni a megbízás lejárat utánra vonatkozó fejezetét. Általános estben automatikus módon, határozatlan időre meghosszabbodik a megbízás, hacsak a megbízó írásban nem jelzi ettől eltérő szándékát. “Szoros emberfogás” esetén a felek folyamatosan kommunikálnak egymással, így nem lehet közöttük félreértés. Ha azonban a lejárati dátum után jelentkezem egy tulajdonosnál egy vásárlóval, megbízás hiányában nem kell fizetni az ingatlanosnak.

Mi a megoldás? Határozott idejű megbízás aláírása, a lejárati dátum előtt pedig írásban egyeztetni.

Érvényes közvetítés

Másik fontos fejezet egy megbízási szerződés tartalmára nézve, amelyben az érvényes közvetítést pontosítja. Jellemzően az a személy számít közvetített ügyfélnek, aki írásos formában ismerte el az információ származását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyfél az ingatlanközvetítő előtt közvetítési nyilatkozatot ír alá, hogy az ingatlan adatait őáltala ismerte meg. Így válik egy érdeklődőből közvetített ügyfél. Ha viszont ilyen dokumentumot nem tud az ingatlanos bemutatni, joggal kételkedhet a tulajdonos.Jellemzően a köznyelvben nyílt megbízásként emlegetett esetben kerülhet egy piaci szereplő, vevő vagy eladó vitatható helyzetbe. Több megbízott ingatlaniroda egyidőben való tevékenysége közben nem lehet előre tudni, hogy egy későbbi vásárló hány irodában, milyen nyilatkozatokat írt alá. Ha ugyanis olyan lakást vásárol meg, amelyre vonatkozóan több megbízással rendelkező cégnél is közvetített ügyféllé vált, minden cégnek jutalékot kell fizetni. Nem kell fizetni annak a cégnek a megbízott ingatlanosok közül, amely nem tudja igazolni a közvetítését.

Mi a megoldás? Későbbi félreértés elkerülése érdekében csak egy ingatlaniroda megbízása, hogy ne legyen kérdéses a közvetített ügyfél partnere.Éppen ezért hívom ezt a megbízási típusomat biztonságos típusnak.

Különleges esetben mikor nem kell fizetni

Különleges esetben előfordulhat, hogy érvényességi időn belül egy közvetített ügyfél az adásvételi szerződéssel egyidőben foglalót fizet, de mégis visszalép. Az eladó tehát megkapta ugyan az első vételár-részt, de az eladás mégsem teljesül, hiszen nem cserél gazdát az ingatlan. Másik, de gyakrabban előforduló szituáció, hogy bérleti szerződés megkötése után a bérlő nem tölti ki a 12 hónapos határozott időt. Amiatt említem ezt különleges esetnek, mert a szerződés aláírásakor a tulajdonos megbízó már megfizette az 1 havi sikerdíjat, de az ígért bérleti idő mégsem valósul meg. Kell-e fizetni az ingatlanosnak, hiszen az eredeti megbízás nem teljesült?A fentiek éppen a mikor nem kell fizetni az ingatlanosnak kérdés tökéletes példái. Bizonyára más választ adhat a megbízó és a megbízott is, jó ötlet lehet objektív, jogi segítségkérés is. Szigorúan nézve most is a megbízási szerződésben foglaltak szolgálnak magyarázattal, amely az adásvételi vagy bérleti szerződés létrejöttét már teljesítésként definiálja. Az ügyfél lényegi szempontját nézve viszont a végcél a valódi eredmény. Az ingatlanos is joggal mondhatja, hogy a visszalépett helyébe lépő másik vásárló vagy bérlő összességében már kétszeres keresést igényel.

A személyes tanácsom

Saját jótanácsom az a fenti kérdésre, hogy válasszunk régóta bevált ingatlanközvetítő partnert, akivel minden felmerülő probléma könnyen lesz tisztázható. Ha mégis ilyen különleges helyzet adódik, valószínűleg nem fog kétszeres jutalékot kérni a megbízott. Nekem az a gyakorlatom, hogy minden esetben az ügyfél szempontját veszem figyelembe: mivel jutalékot a teljes kifizetés időpontjában számolunk el, mindig a célban találkozunk.